Amikor a tavakúti kisgyermekes szülők végre reménykedni kezdtek benne, hogy a településen végre megnyílik egy korszerű óvoda, szembe kellett nézniük a szomorú valósággal. A tavankúti gyerekek a beteg politikai elitünk áldozatai lettek. Nem számít, hogy égető szükség lenne a tavankúti óvoda használatba helyezésére, hiszen a helyi politika és a politikuson helyezkedése mindent felülír. Sajnos újfent megmutatkozott, hogy a Naša radost IEI-t hozzá nem értő dilettánsok vezetik, akik először aláírnak kötelező érvényű szerződéseket, majd - amikor a politikai helyzet kiéleződik - felbontják azokat.
A valódi kérdés a tavakútiak, de minden szabadkai polgár felé azonban a következő: hogy jutottunk el odáig, hogy nálunk az óvodákat horvátországi és magyarországi adófizetők pénzéből építik? Hogy jutottunk el odáig, hogy a Városházát az Európai Unió adófizetőinek pénzéből újítják fel? Hová tűnt a mi pénzünk? A legtöbben rendszeres adófizetők vagyunk, de pénz - nincs. Ugyanakkor világosan látható, hogy minden egyes projekt fölött párt- vagy nemzeti zászló lebeg.
Eljutottunk volna arra a pontra, amikor a pénzünk már csak arra elég, hogy életben tartsa az összeomlás előtt álló állami gépezetet? A korrupciós sémák lefedésére? A pártturizmusra? A Ćacilend fenntartására és a csuklyások és politikai bérencek pénzelésére? És természetesen az Expora. A helyi infrastruktúra teljes mértékben leépült, az oktatás és az egészségügy teljes káoszban van, a fiatalok tömegesen hagyják el az országot, a nép pedig egyre szegényebb.
Az egyetlen tanulság mindebből, hogy nagymértékű politikai tisztogatás nélkül nincs jövő. Kivéve a pártkatonák szűk köre számára.
Szabadka, 2025. november 11. SZABADKA POLGÁRI MOZGALMA